Már igényelhető a mezőgazdasági szektor vállalkozásainak a kiemelt mértékű állami kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatású új Agrár Széchenyi Beruházási Hitel PLUSZ – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Már igényelhető a turisztikai szektorban működő vállalkozások számára kialakított teljes kamat-, kezelési költség- és bírálati díjmentes új Széchenyi Turisztikai Kártya – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Már nagyobb összegű hitelkérelmet fogadott be idén a KAVOSZ új hitelprogramjaira, mint tavaly összesen - számolt be Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio mai hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján. Bejelentette: felkérést kaptak arra, hogy a legjobban veszélyeztetett szektorok számára külön konstrukciót vezessenek be, 20-a környékén indul a Széchenyi Turisztikai Kártya.
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket – jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy mai sajtóreggelin. Krisán László elmondása szerint a program eddigi tapasztalataival ellentétben most arányaiban a legtöbb (16%) hiteligény Budapestről érkezett, és nagyon erős volt még az érdeklődés Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékből is. A beszélgetésen szóba kerültek az idei évi gazdasági kilátások is, amelyek kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ igazgatósági elnöke a Portfolio kérdésére tejesen kizártnak nevezte, hogy idén legyen még gazdasági növekedés, de a nagyfokú gazdasági bizonytalanságok miatt konkrét előrejelzést nem adott az idei évi GDP-teljesítményre. Azt azonban megjegyezte: vannak félelmei, hogy "be fog indulni egy csődhullám", és az már most látszik bizonyos adatokból, hogy a céges körbetartozások és a lánctartozások már beindultak a válság hatására.
Azért, hogy még jobban eltaláljuk a vállalkozói igényeket a koronavírus-válság idején, három fontos változás és bővülés várható a Széchenyi Kártya Programban a közeljövőben, amelyek mind az új termékek rugalmasabb igénybevételét jelentik – jelezte a Portfolio-nak adott rövid interjújában Krisán László. A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azt mondta: eddig több mint 7 ezer vállalkozói megkeresés és közel 3 ezer konkrét hiteligénylés érkezett be és a vállalkozások kérései alapján tettek javaslatot a programot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium felé, amely egyetértéssel jóváhagyta ezeket. Krisán László úgy látja, hogy a hozzájuk forduló sokezres vállalkozói kör egy része megoldásként éli meg a kedvezményes hiteleket, másik része óriási lehetőséget lát a Program új konstrukcióiban és a „muszáj felvennem ezt a hitelt” hozzáállást tapasztalja; a harmadik kör pedig azt mondja, hogy már készülve a válság utáni időszakra beruházni, fejleszteni szeretnének, így élni akarnak ezekkel a lehetőségekkel.
A piaci visszajelzések alapján változnak és kedvezőbbek lesznek a Széchenyi Kártya programban a koronavírus hatásának mérséklésére bevezetett új pénzügyi termékek feltételei, a jövő héttől igényelhető kedvezményes hitelekhez gyorsabban, rugalmasabban juthatnak a vállalkozások - közölte a programot koordináló Kavosz Zrt. szerdán az MTI-vel.
A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett 2020. május 15-től igényelhető négy új, speciálisan a válsághelyzetre kialakított Széchenyi Kártya konstrukció.
A Széchenyi Kártya Program keretében a 2002-es indulástól idén március végéig 408 ezer hiteligényt fogadtak be, a létrejött hitelügyletek száma már több mint 305 ezer, a szerződött hitelösszeg pedig elérte a 2450 milliárd forintot - tájékoztatta a KAVOSZ Zrt. pénteken az MTI-t.
Egyáltalán nincs eltúlozva Magyarországon a céges generációváltás problémája, mert több ezer családi céget érint, amelyek jellemzően tényleg szerteágazó kihívásokkal néznek szembe ahhoz, hogy sikeres legyen a cégátadás – értettek egyet a Hiventures-Portfolio mai közös tőkeági finanszírozási konferenciáján az első panelbeszélgetés résztvevői.
A magyar vállalatok versenyképessége, az azt akadályozó tényezők voltak a Budapest Economic Forum 2018 konferencia második panelbeszélgetésének fő témái.
Rég nem látott lehetőséget kínálnak a következő évek a középvállalkozások fejlesztésére, a nano-, mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére, ehhez pedig a piacok és az állam közös fellépése tudja kialakítani a versenyképesség erősítéséhez szükséges kereteket - mondta a Magyar Időknek Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A lap csütörtöki számában Krisán kiemelte: a cégmérethez illeszkedő finanszírozás jelenti most a szektor egyik legnagyobb kihívását.
Együttműködési megállapodást írtak ma alá Budapesten a Visegrádi Négy országok fővárosi kereskedelmi kamarái. Az eseményre a magyar elnökség alatt került sor, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara készítette elő az újonnan létrehozandó szövetség (V4/C4) alakuló nyilatkozatát.
Az export és a versenyképesség területén a legnagyobb a hazai kkv-k hátránya uniós szinten, utóbbiért elsősorban a 15-20%-os termelékenységbeli lemaradás okolható - mondta Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója a Portfolio Hitelezés 2018 konferenciáján. A 2021-2028-as EU-ciklus forrásaival kapcsolatos érdekérvényesítésen nagyon sok fog múlni. Támogatná a tőkeprogramok és a hitelgarancia radikális fejlesztését.
Egyhangúan elfogadták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mai rendkívüli Küldött közgyűlésén a jelenlévők Krisán László BKIK elnök május 31. napjára történő lemondását a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztjáról és a jelenlévők 94,6 százalékának igen szavazataival 2 évre Csoltó Gábort, a BKIK Ipari Tagozat elnökét választották meg új elnökké - számol be az eseményről a BKIK egyik közleménye.
Lemondott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztségéről Krisán László - erősítette meg a Portfolio-nak a kamarai vezető a sajtóban megjelent értesülések kapcsán. Röviddel később az MTI-n megjelent közleményben is tájékoztatott Krisán arról, hogy a BKIK tegnapi rendkívüli elnökségi ülésén bejelentette lemondását, a kamara vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át.
Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.
Az MFB felmérése szerint 45 ezer hitelképes magyar vállalkozás csaknem 900 milliárd forint összegű hiteligényét nem elégítik ki valamiért a kereskedelmi bankok. Ezeknek a kicsi és/vagy fiatal cégeknek hozták most létre a 20 milliárdos keretösszegű Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukciót, amit nem a bankok, hanem pénzügyi vállalkozások közvetítenek.
Elindult a közép-magyarországi régió lecsúszása a kevés uniós támogatás miatt, ezért a régiónak szánt 80 milliárd forintos magyar költségvetési forrást akár ötszörözni is lehetne, ami nagyot lendítene a térségen, és az országot is húzná - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint nincs veszélyzónában a vállalati hitelezés, a kkv-k tőkehelyzetének megerősítését pedig sürgős feladatnak látja. Megítélése szerint mivel az építési-kivitelezési árak 30-50 százalékkal ugrottak másfél év alatt, így a korábban beadott tervek mentén most jóváhagyott projektek "jelentős része félő, hogy nem, vagy nem az eredeti tervek szerint valósítható meg", amely probléma megoldására már letettek javaslatokat az asztalra.
A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:
Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.
Szivárognak a részletek.
Fogytán van a likvid pénzeszköz.
Egyszerre két fontos szintet is letört a magyar fizetőeszköz.
20 milliárd forint közelében volt a magyarországi profit.
Hamarosan kiderül a Property X konferencián.
Nem nagyon lesz így kamatemelés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
